I keep my promises

Azt sem tudom, hogy mi jár pontosan az én fejemben, Hogy láthatnék bele az övébe?

Úgy volt, hogy lesz találkozó ma, de máshogy alakult az utolsó pillanatban. Holnap ott alvás, előtte nem tudom. Nekem tréning hét van, Ő egyetemezik, így kicsit nehezebbek a dolgok és alapból is jobban félek most valamiért. Grrr.

Nem értem. Nem tudom.  Vele jó, - nagyon - nélküle agyalok. Ami... Megnehezíti a dolgaimat. Érzem én, hogy szeret, én is szeretem, de láttam már, hogy ez nem mindig elég.  A hétvége jó volt, bár a vége máshogy alakult. Vasárnap helyett hétfőn jöttem, mert lekéstük a buszt a Nyugatinál történt baleset miatt.

Ajh. Ha tudnék ételmeset írni most ide, az jót jelentene, ez viszont így nem kerek. Nem szeretek így érezni. Féltem ennyire ragaszkodni, félek, hogy elveszítem. Utálok félni.

Ezt végigolvasva az egész egy nagy szenvedés, pedig nem... Én teszem azzá megint - legtöbbszor magamnak, de rá is zúdítok belőle - és, ha éppen logikusan gondolkodom, akkor ezt látom is.

Notetomyself: Ne legyél már idióta!  

Remek vagyok a dolgaim túlbonyolításában, a feszültség pedig a - legrosszabbkor jön ki rajtam: Amikor megnyugszom és biztos lehetek benne, hogy rendeződnek a dolgok. Ezzel megijesztettem, mert nem értette, de megegyeztünk, hogy nincs baj és ez neki is is jó így, nekem is. Remélem így van és rendeződtünk.

A hétvége ettől és egy félig elcseszett bulitól eltekinve elég jóféle volt. Hmmmm.

Még félek, de talán kevésbé. Talán. Jajj.

Update: Na jó, most nem tudom mi van, de félek. Nagyon. Megint. (Update again: A frászt hoztam rá, de talán.............)

6 éves a blog  - ha jól számolom  - és én erről elfelejtettem megemlékezni. Nohát! Boldogat Neki/nekünk utólag is! Hümm.

Repül a 10 nap, ha jól telik. Ez volt a tegnap esti elbúcsúzás fő gondolata. De még milyen gyorsan... Blah. Nem szeretem, amikor így elmegy és észre sem veszem csak... Huss és már hiányzik is. Idióta vagyok! 

Ő ma már egyetemezik, - és megfagy, mert nincs fűtés az épületben, ahol vannak (öcsém is említett hasonlót tegnap hazafelé, amikor találkoztunk a buszon a népligetben, amivel Ő tovasuhant Bajára, miután én leszálltam) - én agyfaszt kaptam a tárgyfelvételtől már reggel 7 előtt. Megérte. Ja, nem. Úgy kezdődött, hogy nem engedett belépni, majd 7 órakor hibaüzeneteket dobált mindenkinek, mire felkeltettük NeptunZolit, aki AZT HITTE 9-től van. 8.05-re rendbejött a dolog, de tetűlassú volt. Köszi! 

Jajj, még valami: 37 kreditem volt, 4,05 a tanulmányi átlagom, 5 egész az ösztöndíj indexem. Minden 4 felett, de lehetne jobb is, ha nincs az az 5 hármas... A következő félévben 38/36 kredit vár teljesítésre. 

Mit is írhatnék? 6 hónap. :) Vele. Szívemből szólt a piros sorocska az ajándék mintái közé rejtve. Életem talán legjobb 6 hónapja.

Az ajéndék pedig... Nagyon eltalálta, nagyon örültem. Gótikus betűk, angol idézetek. Mindenféle szerelmes és aranyos. Kicsit olyan, mint egy kódex lapja, az alján pedig a sötétebb mintában a fent említett sor pirossal. Megható, na. (Note to myself: Fel kéne tenni a képet is, amit a múltkor a kiboruláskor kaptam, hogy kitartsak...)

Nincs jó kedvem, mert hazament, de valahogy mégis boldog vagyok, mert...mert... Nyauuu. :) (+ ha minden jól megy huszonhatodikán végzek, IKEA-zunk, Müllerezünk és jön ide, aztán náluk is leszünk... Ő hatodikán kezd... Remélem minden úgy alakul, ahogy kell.)

Félek azért kicsit az utolsó vizsgától... Na.

Tizenhatodikán Egyetemes, hármas, Tizenhetedikén jegybeíratás vallástörténetből, hármas. Az első oké, ennél jobb soha nem lettem volna (csak ha nem nyúlok bele és nem húzom ki a keresztesháborút egyik tételnek...) az utóbbi nem tetszik, de ez van.

Mindkét nap találkoztunk. Westend. Corvin. IKEA. Müller. Mindkét nap voltunk náluk is. 22:20-l meg haza. Fáradt voltam, de végre találkoztunk és jó volt nagyon. Unom már a soknapos nem találkozásokat, de még van egy vizsgám...

Huszonkettedikén jön, huszonnegyedikén megy, huszonhatodikán vizsgázom, aztán lesz még egy kis szünet... Várom már.

Gondoltam írok ide valami szívmelengetőt és jót, de nem tudom megfogalmazni. Talán nem is akarom. :) Mostjó. 

Ötödikén találkoztunk, aztán ma. Hiányzott már, de ideges volt a tizenharmadikai vizsgája miatt, én meg fáradt voltam és iylenkor egy kis akaratlan faszság is rosszabbul jön. Felemás találkozó volt, de találkozó és ölelgetés és Ő, ami/aki már hiányzott. Tizenhatodikáig megint semmi...Blahh. 

A harmadikai vizsgám hármas, a mai ötös, az ötödikeit még nem tudom. Tizenhatodikán újra... Annyira jó lenne annál a hapsinál elsőre átmenni. Álmodik a nyomor. 

hoszonhetedike óta vele. Náluk, nálunk. Ajándékozás, koncert, tengés-lengés, hozzánk utazás, Szilveszter, punnyadás, közös tanulások itt is ott is, jóóóságok, befordulások, megbeszélések és megint jóóóóóóóségok... ma névnap köszöntés és felkészülés az elválásra és a vizsgaidőszak nagyon kevés találkozására. Egy teljes hét után erre nem nagyon voltam felkészülve. Kicsit megfittyedtem már azelőtt, hogy a megállóba indultunk, ott pedig még jobban. Szepp és szipp.

Iszonyat jó hét volt. MÉGMÉGMÉGMÉG! Talán Februrában... Addig nála is és nálam is vizsgaidősuck.

Más: B.U.É.K.

Megint más: Holnap bevezetés a vallástörténetbe vizsga............... kezdődik... Csütörtökön óker és akkor elvileg 5-ből 2 kész.....elvileg.

Szerdán végre 5 nap után találkoztunk, tegnap és tegnap előtt nála voltam. Jóféle, bár néhol bajos 1,5 nap volt. Hmmmmmmmmmmmm. Anyujától kaptam ajándékot, ami meglepett. Vele 27-én ajándékozunk. Izgulok. 

Más: Boldog Karácsonyt minden erre tévedőnek. (Az én karácsonyi hangulatomnak pedig ajánlom, hogy előkerüljön.) 

Napizene: My Chemical Romance: All I want for Christmas is You